Egy auditor mesélte: „Igazságügyi szakértőként egy munkaügyi peren vettem részt, ahol a bíró megkérdezte a felperes munkavállalót: Kapott e munkavédelmi oktatást? Ezt válaszolta: Kaptam, de nem értettem. És megnyerte a pert.”
A Munkaügyi Bíróság a Munkavállaló érdekeit képviseli, ezért a Munkáltatónak munkaügyi, kártérítési pert nyerni, rendkívül nehéz. Elég gyakoriak a munkaügyi visszaélések, a dolgozók munkahelyi terror alatt tartása, visszaélés a Munkavállalók kiszolgáltatott helyzetével, de ez bizony fordítva is előfordul. És Magyarországon egy átlagos kis és középvállalkozás egyszerűen képtelen arra, hogy az általa alkalmazandó jogszabályoknak teljes mértékben megfeleljen.
Mi mindenen lehet elbukni egy pert, illetve milyen támadási felületek lehetnek egy Munkáltatón? A Munkáltatónak mit kell tenni annak érdekében, hogy elkerülje egy komoly kártérítési összeg kifizetését vagy a baleseti táppénz visszatérítését? Akár egy rosszindulatú feljelentés utáni hatósági ellenőrzésből eredő bírság is előfordulhat.
Lássunk néhány példát, joghelyek idézése nélkül:
1. Munkabaleset, megbetegedés, amely elkerülhető egyéni védőeszköz juttatásával és rendeltetésszerű használatával.
1.1 A munkafolyamathoz legyen kockázatértékelés (és az feleljen meg számos feltételnek). A kockázatértékelés tartalmazza a balesetet okozó veszélyforrást
1.2 A kockázathoz, veszélyforráshoz rendeljenek hozzá megfelelő egyéni védőeszközt
1.3 Az egyéni védőeszköz rendelkezzen megfelelőségi nyilatkozattal és/vagy típustanúsítvánnyal, magyar nyelvű használati útmutatóval
1.4 Az egyéni védőeszköz juttatásának rendjét a Munkáltató írásban határozza meg
1.5 Legyen igazolható, hogy a Munkavállaló megkapta, átvette az egyéni védőeszközt, a Munkáltató ne essen abba a csapdába, hogy a munkavégzés során, amikor a baleset történt nem tudták kicserélni, pótolni az elhasználódott, védelmi képességét elvesztette védőeszközt
1.6 A védőeszköz ne okozzon járulékos veszélyeket, igazodjon a munkavégzés nehézségéhez, ne akadályozza a dolgozót a munkavégzésben
1.7 A Munkavállalót oktatni kell, és az oktatás megtörténtét igazolni kell tudni, a védőeszköz használatáról, a veszélyforrásokról amik ellen szolgál, a védőeszköz cseréjének, pótlásának, ellenőrzésének módjáról
1.8 Meg kell győződni arról, hogy a Munkavállaló megértette az oktatáson elhangzottakat, a szükséges ismereteket elsajátította, ezek nélkül nem kezdheti meg a munkavégzést
1.9 A kiadott védőeszköz használatát meg kell követelni. Azt hogy ellenőrizték a Munkavállalót igazolni kell, jegyzőkönyvvel, fegyelmi nyilvántartással, tanúval stb.
Ha például egy hallásvédő eszköz használatának ellenőrzését a Munkáltató elmulasztja vagy az ellenőrzést nem tudja a Bíróság előtt igazolni elbukta a pert.
2. Munkavállaló elbocsátása munkahelyi ittasságvizsgálat pozitív eredménye után.
Inkább kérdezek:
2.1 Meghatározta a Munkáltató az ittasságvizsgálat rendjét és annak folyamatát, módszereit a Munkavállaló tudomására hozta?
2.2 Kijelölték az ittasságvizsgálatot végző személyeket, szükséges tanúkat, meghatározták az alkalmazandó eszközöket?
2.3 Az ittasságvizsgálat során a Munkavállaló személyiségi jogait tiszteletben tartják? Egyéni vagy csoportos az ittasságvizsgálat? A dolgozók hozzájárultak ahhoz, hogy más előtt fújják meg a szondát és esetleg pozitív eredményt produkáljanak?
2.4 Felhívták a Munkavállaló figyelmét arra, hogy nem köteles megfújni az alkoholszondát, de erről is jegyzőkönyv fog készülni?
2.5 Ha egy alkoholszonda pozitív eredményt mutat (elszíneződött) lehetőséget adnak a Munkavállalónak arra, hogy még egyszer (esetleg háromszor) próbálkozzon, egy általa szabadon választott alkoholszondával?
2.6 A keletkező bizonyítékok (elszíneződött szonda, jegyzőkönyvek), megőrzésük biztosított, utólag azonosíthatóak, visszakereshetők és nem manipulálhatóak?
2.7 A Munkavállalónak van lehetősége véralkohol vizsgálattal igazolni azt, hogy nem áll alkoholos befolyásoltság alatt (pl. olyan gyógyszert szed, ami pozitív alkohol tesztet eredményez, ha megfújja a szondát, de véralkohol szintje nulla)?
Reméljük a digitális alkoholszondát csak az ellenőrzési folyamat gyorsabbá tételére használja a Munkáltató. Az ilyen eszköz bizonyító ereje csekély.
3. Munkavállaló elbocsátása szabályszegés, fegyelmezetlen munkavégzés miatt.
3.1 A Munkáltató határozza meg a munkavégzésre vonatkozó szabályokat.
3.2 A szabályokat hozza a Munkavállaló tudomására, oktassa őket, tegye elérhetővé írásos formában és ellenőrizze a szabályok elsajátításának megfelelőségét.
3.3 Legyen igazolható, hogy a Munkavállaló az ismertetett szabályokat megismerte, megértette és azokat a munkája során kötelező érvényűnek tekintette.
3.4 A Munkáltató ellenőrizze a szabályok gyakorlati alkalmazását. Az ellenőrzés megtörténtét legyen képes igazolni.
3.5 A Munkavállaló ellenőrzését törvényes kereteken belül végezze és az ellenőrzések rendjét ismertesse a Munkavállalókkal. Kerülje videó kamera, kémprogramok vagy lehallgatás alkalmazását.
Ne essen abba csapdába, hogy kivételez egyes dolgozókkal, különösen vezetőkkel, azok rokonaival, barátaival. Ezek után az objektivitás és szavahihetőség megkérdőjelezhető. Ha évekig húzza-halasztja a fegyelmezést és elbocsátást a Munkavállaló a már kialakult és megtűrt gyakorlatra fog hivatkozni.
4. Az üzembe betévedt látogatóval történt munkabaleset.
4.1 Kockázatértékelés.
4.2 Szabályok hozatala a munkavégzés hatókörében tartózkodókra vonatkozóan.
4.3 A szabályok ismertetése a látogatókkal.
4.4 Egyéni védőeszköz juttatás a látogatóknak, kivétel nélkül, amennyiben szükséges (az egyéni védőeszköz juttatása néhány higiéniai kérdést is felvet).
4.5 Kísérő biztosítása, a látogató sehol se maradjon egyedül, ne lépjen be olyan helyre, ahol nem garantálható a biztonsága.
4.6 Mentés, menekülés, elsősegélynyújtás feltételeinek biztosítása.
A látogatók nevét, létszámát, tartózkodási helyét, kísérőjét érdemes ismerni. Például egy kiürítésnél jó tudni, hogy hány látogatót és név szerint kit kell a gyülekező helyre várni.
Ez csak néhány példa, a felsorolt feladatok részletezhetők és nem teljes körűek. Látható, hogy egy védőeszköz juttatás megszervezése is milyen nehézségekkel és buktatókkal jár, nem egyszerű a Munkáltató feladata. A kialakított szabályok ráadásul folyamatos felülvizsgálatra, átalakításra és fejlesztésre szorulnak, nincs tökéletes rendszer.
De mégis mit tegyen a Munkáltató?
Néhány javaslat:
1. Következetesen vonja be az egyes vezetőket, egészen csoportvezetői szintig a biztonságot érintő feladatokba. A munka-, tűz- és környezetvédelem nem „egyszereplős játék”. Semmilyen gazdálkodó vagy termelő tevékenység nem az.
2. Határozza meg egyértelműen a vezetők felelősségét és ezzel együtt cselekvési és hatáskörét is. Például egy műszakvezető legyen tudatában annak, hogy éjszaka, a termelési igazgató vagy az ügyvezető távollétében Ő az első számú felelős mindenért (vagyonvédelem, anyaggazdálkodás, munkahelyi fegyelem, tűzvédelem, munkavédelem stb.), de rendelkezésére állnak a megfelelő eszközök is, hogy megfeleljen ennek a feladatnak.
3. Kommunikáljon a dolgozóival, minden a dolgozókat és a munkavégzésüket érintő döntést ismertessen, tegye elérhetővé a munkavégzésre vonatkozó szabályokat, jogi előírásokat. A Munka Törvénykönyve és a Munkavédelmi Törvény nyomtatott formában legyen elérhető a dolgozók részére. Ezekről a jogszabályokról nagyszerű értelmező könyvek születnek, érdemes ezeket kifüggeszteni a munkahelyeken.
4. Ha a fegyelmi szabályozó eszközöket választ ne kivételezzen, ne mutassa a részrehajlás vkumentumokkal (szabályzatok, tájékoztatók, oktatási jegyzőkönyvek, munkaköri leírások, fegyelmi nyilvántartás stb.) és tanúkkal, hogy a jogszabályok keretén belül mindent megtett egy baleset, káreset, szabálysértés megelőzése és elkerülése érdekében.
A legnehezebb része: igazolni, megfelelő dokumentumokkal (szabályzatok, tájékoztatók, oktatási jegyzőkönyvek, munkaköri leírások, fegyelmi nyilvántartás stb.) és tanúkkal, hogy a jogszabályok keretén belül mindent megtett egy baleset, káreset, szabálysértés megelőzése és elkerülése érdekében.
