Mit jelent az, hogy az oktatás hatékony és eredményes volt?
Mikor hatékony egyáltalán az oktatás és ezt a hatékonyságot hogyan mérjem?
Környezet-, munka- és tűzvédelmi szabályok elsajátítását igazolhatom egy írásbeli vizsgával? Kell igazolnom egyáltalán?
Mennyi időt szánjak egy munkavédelmi oktatásra?
Kinek kell vajon oktatni a dolgozókat?
Hogyan döntsem el, hogy mit oktassak a dolgozóknak?
Számos fogós kérdést lehet még feltenni.
A következőkben néhány javaslatot szeretnék adni – saját tapasztalat alapján – arról, hogy a HSE oktatások rendszerének kialakításánál milyen fő alapelveket érdemes alkalmazni.
1. Az oktatási/képzési rendszer legyen összhangban a jogi és minőségirányítási követelményekkel
- vegyük figyelembe a lehetséges összes kapcsolódó jogszabályi és minőségirányítási specifikációt (pl. Munkavédelmi törvény, Emelőgép biztonsági szabályzat, a 14/2004. – es FMM rendelet a munkaeszközök használatára vonatkozó része, ISO 14001 és OHSAS 18001 követelményei, gyártói előírások stb.)
- azonosítsuk úgy a képzettségi követelményeket, hogy megfeleljünk az adott munkakörhöz kapcsolódó jogi és egyéb követelménynek
- legyen kapcsolat a kockázatértékelés illetve a környezeti tényezők azonosításának és értékelésének eredménye (a jellemző kockázatok és tennivalók) és az oktatás között
2. Határozzuk meg a képzések rendjét
- gondoskodjunk az előzetes és ismétlődő oktatásról
- legyen külön módszer a betanulók oktatására, kiemelt figyelmet szenteljünk a gyakorlati oktatásra
- gyakorlati oktatásnál legyenek betanító dolgozóink, akik megfelelő tapasztalattal és készséggel rendelkeznek a birtokukban lévő tudás átadására
- készüljünk fel a soron kívüli vagy rendkívüli oktatások és az áthelyezett dolgozók oktatására
- készítsünk oktatási tematikákat, alkalmazzunk tematika mintákat
- készítsünk mátrixot, amely mutatja az oktatási témák és az egyes beosztások kapcsolatát
3. A kiemelt munkakörök oktatási és képzési követelményeit külön határozzuk meg
- azonosítsuk a vállalaton belül a környezet-, munka- és tűzvédelem specializált funkcióit
- határozzuk meg a szakmai és végzettségi követelményeket ezeknél a funkcióknál (pl. munkavédelmi feladatot ellátók, elsősegélynyújtók, tűzveszélyes tevékenységet végzők, foglalkozás egészségügy stb.)
- külön képzési tervet készítsünk ezekre a munkakörökre
4. A munkavégzés hatókörében tartózkodók oktatásáról ne feledkezzünk meg
- látogatók
- vevők
- gyakornokok, egyetemi és főiskolai hallgatók
- auditorok
- alvállalkozók és külső cégek stb.
5. Ütemezzük az oktatást
- készítsünk képzési tervet egy adott időszakra
- határozzuk meg a gyakoriságot és az időtartamot
- kis csoportokban szervezzük az oktatást (15 – 20 fő maximum)
6. Dokumentáljuk az oktatást
- használjunk nyomtatott jelenléti íveket az oktatási naplók helyett, alkalmazzunk formanyomtatványokat, dokumentum mintákat
- úgy állítsuk össze a jelenléti ívet, hogy ellenőrizni tudjuk a várt létszámot és a hiányzó dolgozókat, felkészülve a pótoktatásokra
- a tematika soha ne az oktatás végén kerüljön rá a jelenléti ívre (tiszteljük meg a dolgozókat azzal, hogy nem utólag írunk be olyan témát, ami el se hangzott)
- a megszerzett ismeretek elsajátítását ellenőrizni kell, minél kevesebb többlet papír gyártásával (pl. feleletválasztós teszt, ami természetesen ne legyen túl könnyű és a legfontosabb kérdésekre koncentráljon)
7. Folyamatos fejlesztés
- kerüljük a rutinszerű oktatásokat
- a dolgozó munkavégzésén látszik igazán, hogy az oktatáson elhangzottakat megismerte, ennek az ellenőrzése legyen a legfontosabb
- vonjunk be minél több embert, ne csak a környezet-, munka- és tűzvédelmi szakemberek feladata legyen az oktatás (foglalkozás-egészségügy, vezető beosztású dolgozók, villamos biztonságtechnikai szakemberek, gépkezelők is oktathatnak)
- ha tudunk, alkalmazzunk máshol bevált módszereket és eljárásokat
- ahol ez indokolt legyen gyakorlati vizsga is, amelyet rendszeresen megújítunk (pl. gépkezelés)
- az oktatás vegye figyelembe a megváltozott munkakörülményeket pl. a technológia módosítását (új gép, új veszélyes anyag stb.)
