safetydummy

A munkahelyi kockázatok felméréséről elsőre az jut mindig eszembe, hogy nagyon nehéz dolog. Aztán az, hogy minden munkáltatónak kell, hogy legyen ilyenje és természetesen – mint munkalehetőség – egy fontos bevételi forrása lehet a munkavédelmi szolgáltatónak. Sokaknak talán legfontosabb szolgáltatása a kockázatértékelés és ennek megfelelően igyekeznek színvonalas és igényes anyagokat kiadni kezük alól.
 
Van, akinek ez nem mindig sikerül és természetesen nem is lehet egy kockázatértékelés hibátlan. Nem hiszek abban, hogy valaki tökéletesen el tudja végezni ezt a feladatot.
 
A kockázatértékelés során leggyakrabban elkövetett hibákról az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség mutat be néhányat az alábbi linken:
 
http://osha.europa.eu/en/campaigns/hw2008/campaign/hu_common_errors.ppt
 
Ezt és számos hasonló anyagot, útmutatót elolvastam már és valahogy nem találtam rá arra, ami az elmúlt években alakult ki a saját gyakorlatomban – filozófiámban – vagy talán csak nem az én szám íze szerinti megfogalmazásban olvastam róla. Ez nem feltétlenül, hiba és nem is hiányolom az Ügynökség beszámolójából.
 
A kockázatértékelésben az egyik legfontosabbnak tartom (saját vélemény) az üzemállapotok megfelelő azonosítását. Beszélhetünk arról, hogy az összes lehetséges munkafolyamatot figyelembe kell venni a takarítástól a karbantartásig (ezt mondják az útmutatók is) de én üzemállapotnak nevezem azt/azokat a körülményt/körülményeket, amely/amelyek alatt a kockázatértékelést végre kell hajtani. Az üzemállapotok valamilyen szintű azonosításáról konkrétan az ISO 14001 – ben és az OHSAS 18001 - ben van szó.
 
Mit jelent ez magyarul és ez (szerintem) hogyan kell, hogy megjelenjen a kockázatértékelési gyakorlatban?
 
1. Kockázatértékelést végzünk normál üzemállapotban, azaz akkor, amikor termelő tevékenység folyik a munkahelyen. A termelő tevékenység természetesen nem minden esetben értendő szó szerint – ezért tartom szerencsésebbnek a normál üzemállapot megnevezést. Azt is mondhatjuk, hogy ebben az esetben az „értéket teremtő„ (Kaizen!) gépek, munkaeszközök, anyagok/készítmények , munkavállalók, folyamatok stb. ellenőrzése, veszélyeinek azonosítása és vizsgálata történik az ismert szabályok szerint. A kockázatértékelő team az ekkor jelentkező kockázatokra összpontosít!
 
2. Kockázatértékelést végzünk normál üzemállapoton kívül! Azaz akkor, amikor a munkahelyen nincs termelő tevékenység. Mik ezek? Milyen tevékenységre gondolok? Természetesen a karbantartási munka juthat elsőre eszünkbe. De tudjuk azt, hogy egy karbantartó munkája mi mindenre terjedhet ki?
 
Például: hibakeresés, alkatrész és gyártóeszköz/szerszám cseréje kenés/zsírzás/olajcsere, gépáthelyezés/telepítés, mérések, beállítások, próbagyártás, anyagmozgatás!
 
Ezek közül nem is biztos, hogy mind karbantartó által végzett munka, pl. előfordulhat, hogy a szerszámcserét más dolgozói csoport, talán maga a gépkezelő végzi! Egy gép burkolatainak tisztítása vagy környezetének takarítása szintén a gépkezelő feladata lehet. A normál üzemállapoton kívüli kockázatok felmérése különösen fontos, hiszen ilyen körülmények között a gépek biztonsági berendezései általában nem mindig üzemelnek, csak egy egyszerűt mondok: a burkolatokat talán el kell távolítani!
 
Leginkább a veszélyes energiaforrások, maradékenergiák jelenlétére kell odafigyelni, azonosítani és értékelni őket ebben a kockázatértékelésben és a nem szokványos munkafolyamatokat, feladatokat kell keresni! És ez lehet a buktatója ennek – sajnos.
 
3. Kockázatértékelést végzünk külön a gépre/munkaeszközre/berendezésre az előzőek részeként – vagy akár tőlük függetlenül. Ez nem is igazán kockázat – hanem megfelelőség értékelés, hiszen egy gép már készen van és veszélyeinek kezeléséről valaki (a gyártó) előzőleg már megfelelően gondoskodott.
 
Remélhetőleg.
 
És szintén remélhetőleg nem valami nagyon régi gépről van szó.
 
Leginkább az előző kettőtől független értékelés a legjobb, ami inkább felülvizsgálatnak nevezhető (a megfelelőség értékelés kicsit nagyképűen hangzik és azt nálam komolyabb szakemberek végzik).
 
Mit kell tehát ellenőrizni?
 
Azt, hogy a gép, berendezés, munkaeszköz megfelel e az aktuális biztonsági követelményeknek, az egyszerűektől a bonyolultabbig haladva.
 
Egyszerű követelmény (és ennek ellenére nem mindig teljesül) például a dokumentáció - magyar nyelvű használati útmutató, kapcsolási rajzok, megfelelőségi nyilatkozat, feliratok a gépen/berendezésen stb. – megléte.
 
Bonyolultabb követelmény az egzakt biztonsági szabványoknak (és a munkaeszközökre/gépekre vonatkozó jogi követelményeknek) való megfelelés, amiket alaposan kell vizsgálni, a gépek biztonsági berendezéseit funkcionálisan is ellenőrizni, továbbá okosan kérdezni a jelenlévőket (sokszor ettől fel is háborodnak egyesek és nem értik a kérdések célját):
 
-          Megfelelő távolságra vannak elhelyezve a fényfüggönyök? Pl. ha a fényfüggöny mögé tud lépni a dolgozó az már probléma
-          A kétkezes indítás valódi kétkezes indítás? Pl. kipróbálás után derült ki, hogy a kétkezes nem más, mint két ÉS kapcsolásos indítógomb
-          Előfordulhat, hogy a hidraulikus prés véletlenül elinduljon úgy, hogy a gépet kikapcsolták, a főkapcsolót lakatolták, kitáblázták stb. (LOTO)? Pl. kiderült, hogy nem helyzetérzékelt szelepekkel van felszerelve a prés, így véletlen indítás bármikor előfordulhat egy szelep esetleges beragadása során. (biztonsági kategóriák!)
-          A gép energiaellátása egy mozdulattal és egyetlen eszközzel (általában főkapcsoló és vészstop) azonnal megszakítható – járulékos veszélyek nélkül? Pl. mindenki megelégszik azzal, hogy két energiaforrás külön-külön választható le egy gépről és nem gondolnak arra, hogy a karbantartó dolgozó, akinek az energialeválasztás a feladata egy munka megkezdése előtt egyszer az egyikről el fog feledkezni.
 
Ez a feladat egyedül nem mindig megy, segítségre lehet szükség. Nem kell szégyellni tehát, hogy kérdezünk és más szakterületeken jártas/jártasabb kollégák véleményét kérjük. A munkavédelmi szakember nem polihisztor.
 
4. A felülvizsgálat terjedjen ki a többi jogszabályi követelményre is! Ez a munkakörnyezetre, a képzésre és oktatásokra vagy az egyéb műszaki, szervezési követelményre vonatkozó értékelést jelenti.
 
Ebben az esetben a feladat: azonosítani az alkalmazandó jogi követelményt (annak nevét és megfelelő paragrafusát) és ellenőrizni a teljesülés mértékét. Erre számos kockázatértékelési minta van, de akár saját magunknak is készíthetünk ilyet, hiszen az aktuális jogszabályokhoz magunk is ingyen hozzáférhetünk. Ennél a résznél az adhatja fel a leckét, hogy több esetben méréseket is el kell végeznünk vagy más felülvizsgálatot kell végrehajtanunk, amihez további szakember(ek) tudását kell igénybe vennünk.
 
5. A kockázatértékelést mindig fejleszteni kell, törekedni kell a folyamatos javításra és utóellenőrzéseket kell végrehajtani. Ennek érdekében kerülni kell a panelmunkákat, nem sablonokból, rutinszerűen kell dolgozni. Nem azt mondom, hogy ne készítsünk alap ellenőrző listákat (ezek nélkül nem menne) vagy ne adaptáljunk máshonnan helyes gyakorlati módszereket. A kockázatértékelés végeredménye egy olyan dokumentáció lesz, amire ha ránéz a megbízó, felügyelő vagy auditor lássa: személyesen is megjelentünk a helyszínen, továbbá a dokumentációt és a módszert a körülményekhez igazítottuk!
 
6. A másik eredmény (és ezzel érdemben foglalkozni kell!): egy kockázatlista, ami a kezelendő veszélyeket, kijavítandó eltérséeket tartalmazza!
 
És lehet, hogy innen kezdődik el az igazi, kemény munka!
 
Persze van még más is, amiről érdemes lenne írni: pszichoszociális kockázatok, képernyős munkahelyek, alvállalkozók munkájának kockázatértékelése, kémiai biztonság vagy a konkrétabb formai követelmények stb. amiket szintén figyelembe kell venni, de a fenti 6 pont, lenne egy jó (használható) kockázatértékelés alapja és fő kerete.
 
Lehet, hogy szerkezetében látom másképpen ezt a dolgot, mivel találkoztam már olyan kolléga anyagával, ami kisebb módosításokkal és a tartalmak megfelelő áthelyezésével a fenti szempontrendszernek teljes mértékben megfelel.
 
És Ti Kedves Kollégák? Nektek mi erről a véleményetek?
 
Hasznos források munkahelyi kockázatértékeléshez:
 
http://www.ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=221
 
http://osha.europa.eu/en/practical-solutions/risk-assessment-tools
 
http://www.hse.gov.uk/risk/
 
http://www.osha.gov/pls/oshaweb/searchresults.relevance?p_text=hazard%20analysis&p_osha_filter=PUB_STATIC&p_logger=1