safetydummy

Egy nagyon egyszerű, minimális angol tudást igényló és ingyenes lehetőség, hogy “házilag”készítsük el saját magunk biztonsági jeleit.
 
Itt:
 
http://www.online-sign.com/index.php
 
Pdf formátumban, jó minőségben készül és egy kis word – os babrálással, az angol szöveg kihagyásával kifejezetten hasznos. IE7 – re optimalizálták, de más böngészőben is szépen fut.
 
Hogyan?
 
Ez a kis video bemutatja:
 
http://www.online-sign.com/forums/viewtopic.php?f=6&t=77
 
Mögé nézve tud többet is ez a honlap, de köszönet ezért is!

A munkahelyi kockázatok felméréséről elsőre az jut mindig eszembe, hogy nagyon nehéz dolog. Aztán az, hogy minden munkáltatónak kell, hogy legyen ilyenje és természetesen – mint munkalehetőség – egy fontos bevételi forrása lehet a munkavédelmi szolgáltatónak. Sokaknak talán legfontosabb szolgáltatása a kockázatértékelés és ennek megfelelően igyekeznek színvonalas és igényes anyagokat kiadni kezük alól.
 
Van, akinek ez nem mindig sikerül és természetesen nem is lehet egy kockázatértékelés hibátlan. Nem hiszek abban, hogy valaki tökéletesen el tudja végezni ezt a feladatot.
 
A kockázatértékelés során leggyakrabban elkövetett hibákról az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség mutat be néhányat az alábbi linken:
 
http://osha.europa.eu/en/campaigns/hw2008/campaign/hu_common_errors.ppt
 
Ezt és számos hasonló anyagot, útmutatót elolvastam már és valahogy nem találtam rá arra, ami az elmúlt években alakult ki a saját gyakorlatomban – filozófiámban – vagy talán csak nem az én szám íze szerinti megfogalmazásban olvastam róla. Ez nem feltétlenül, hiba és nem is hiányolom az Ügynökség beszámolójából.
 
A kockázatértékelésben az egyik legfontosabbnak tartom (saját vélemény) az üzemállapotok megfelelő azonosítását. Beszélhetünk arról, hogy az összes lehetséges munkafolyamatot figyelembe kell venni a takarítástól a karbantartásig (ezt mondják az útmutatók is) de én üzemállapotnak nevezem azt/azokat a körülményt/körülményeket, amely/amelyek alatt a kockázatértékelést végre kell hajtani. Az üzemállapotok valamilyen szintű azonosításáról konkrétan az ISO 14001 – ben és az OHSAS 18001 - ben van szó.
 
Mit jelent ez magyarul és ez (szerintem) hogyan kell, hogy megjelenjen a kockázatértékelési gyakorlatban?
 
1. Kockázatértékelést végzünk normál üzemállapotban, azaz akkor, amikor termelő tevékenység folyik a munkahelyen. A termelő tevékenység természetesen nem minden esetben értendő szó szerint – ezért tartom szerencsésebbnek a normál üzemállapot megnevezést. Azt is mondhatjuk, hogy ebben az esetben az „értéket teremtő„ (Kaizen!) gépek, munkaeszközök, anyagok/készítmények , munkavállalók, folyamatok stb. ellenőrzése, veszélyeinek azonosítása és vizsgálata történik az ismert szabályok szerint. A kockázatértékelő team az ekkor jelentkező kockázatokra összpontosít!
 
2. Kockázatértékelést végzünk normál üzemállapoton kívül! Azaz akkor, amikor a munkahelyen nincs termelő tevékenység. Mik ezek? Milyen tevékenységre gondolok? Természetesen a karbantartási munka juthat elsőre eszünkbe. De tudjuk azt, hogy egy karbantartó munkája mi mindenre terjedhet ki?
 
Például: hibakeresés, alkatrész és gyártóeszköz/szerszám cseréje kenés/zsírzás/olajcsere, gépáthelyezés/telepítés, mérések, beállítások, próbagyártás, anyagmozgatás!
 
Ezek közül nem is biztos, hogy mind karbantartó által végzett munka, pl. előfordulhat, hogy a szerszámcserét más dolgozói csoport, talán maga a gépkezelő végzi! Egy gép burkolatainak tisztítása vagy környezetének takarítása szintén a gépkezelő feladata lehet. A normál üzemállapoton kívüli kockázatok felmérése különösen fontos, hiszen ilyen körülmények között a gépek biztonsági berendezései általában nem mindig üzemelnek, csak egy egyszerűt mondok: a burkolatokat talán el kell távolítani!
 
Leginkább a veszélyes energiaforrások, maradékenergiák jelenlétére kell odafigyelni, azonosítani és értékelni őket ebben a kockázatértékelésben és a nem szokványos munkafolyamatokat, feladatokat kell keresni! És ez lehet a buktatója ennek – sajnos.
 
3. Kockázatértékelést végzünk külön a gépre/munkaeszközre/berendezésre az előzőek részeként – vagy akár tőlük függetlenül. Ez nem is igazán kockázat – hanem megfelelőség értékelés, hiszen egy gép már készen van és veszélyeinek kezeléséről valaki (a gyártó) előzőleg már megfelelően gondoskodott.
 
Remélhetőleg.
 
És szintén remélhetőleg nem valami nagyon régi gépről van szó.
 
Leginkább az előző kettőtől független értékelés a legjobb, ami inkább felülvizsgálatnak nevezhető (a megfelelőség értékelés kicsit nagyképűen hangzik és azt nálam komolyabb szakemberek végzik).
 
Mit kell tehát ellenőrizni?
 
Azt, hogy a gép, berendezés, munkaeszköz megfelel e az aktuális biztonsági követelményeknek, az egyszerűektől a bonyolultabbig haladva.
 
Egyszerű követelmény (és ennek ellenére nem mindig teljesül) például a dokumentáció - magyar nyelvű használati útmutató, kapcsolási rajzok, megfelelőségi nyilatkozat, feliratok a gépen/berendezésen stb. – megléte.
 
Bonyolultabb követelmény az egzakt biztonsági szabványoknak (és a munkaeszközökre/gépekre vonatkozó jogi követelményeknek) való megfelelés, amiket alaposan kell vizsgálni, a gépek biztonsági berendezéseit funkcionálisan is ellenőrizni, továbbá okosan kérdezni a jelenlévőket (sokszor ettől fel is háborodnak egyesek és nem értik a kérdések célját):
 
-          Megfelelő távolságra vannak elhelyezve a fényfüggönyök? Pl. ha a fényfüggöny mögé tud lépni a dolgozó az már probléma
-          A kétkezes indítás valódi kétkezes indítás? Pl. kipróbálás után derült ki, hogy a kétkezes nem más, mint két ÉS kapcsolásos indítógomb
-          Előfordulhat, hogy a hidraulikus prés véletlenül elinduljon úgy, hogy a gépet kikapcsolták, a főkapcsolót lakatolták, kitáblázták stb. (LOTO)? Pl. kiderült, hogy nem helyzetérzékelt szelepekkel van felszerelve a prés, így véletlen indítás bármikor előfordulhat egy szelep esetleges beragadása során. (biztonsági kategóriák!)
-          A gép energiaellátása egy mozdulattal és egyetlen eszközzel (általában főkapcsoló és vészstop) azonnal megszakítható – járulékos veszélyek nélkül? Pl. mindenki megelégszik azzal, hogy két energiaforrás külön-külön választható le egy gépről és nem gondolnak arra, hogy a karbantartó dolgozó, akinek az energialeválasztás a feladata egy munka megkezdése előtt egyszer az egyikről el fog feledkezni.
 
Ez a feladat egyedül nem mindig megy, segítségre lehet szükség. Nem kell szégyellni tehát, hogy kérdezünk és más szakterületeken jártas/jártasabb kollégák véleményét kérjük. A munkavédelmi szakember nem polihisztor.
 
4. A felülvizsgálat terjedjen ki a többi jogszabályi követelményre is! Ez a munkakörnyezetre, a képzésre és oktatásokra vagy az egyéb műszaki, szervezési követelményre vonatkozó értékelést jelenti.
 
Ebben az esetben a feladat: azonosítani az alkalmazandó jogi követelményt (annak nevét és megfelelő paragrafusát) és ellenőrizni a teljesülés mértékét. Erre számos kockázatértékelési minta van, de akár saját magunknak is készíthetünk ilyet, hiszen az aktuális jogszabályokhoz magunk is ingyen hozzáférhetünk. Ennél a résznél az adhatja fel a leckét, hogy több esetben méréseket is el kell végeznünk vagy más felülvizsgálatot kell végrehajtanunk, amihez további szakember(ek) tudását kell igénybe vennünk.
 
5. A kockázatértékelést mindig fejleszteni kell, törekedni kell a folyamatos javításra és utóellenőrzéseket kell végrehajtani. Ennek érdekében kerülni kell a panelmunkákat, nem sablonokból, rutinszerűen kell dolgozni. Nem azt mondom, hogy ne készítsünk alap ellenőrző listákat (ezek nélkül nem menne) vagy ne adaptáljunk máshonnan helyes gyakorlati módszereket. A kockázatértékelés végeredménye egy olyan dokumentáció lesz, amire ha ránéz a megbízó, felügyelő vagy auditor lássa: személyesen is megjelentünk a helyszínen, továbbá a dokumentációt és a módszert a körülményekhez igazítottuk!
 
6. A másik eredmény (és ezzel érdemben foglalkozni kell!): egy kockázatlista, ami a kezelendő veszélyeket, kijavítandó eltérséeket tartalmazza!
 
És lehet, hogy innen kezdődik el az igazi, kemény munka!
 
Persze van még más is, amiről érdemes lenne írni: pszichoszociális kockázatok, képernyős munkahelyek, alvállalkozók munkájának kockázatértékelése, kémiai biztonság vagy a konkrétabb formai követelmények stb. amiket szintén figyelembe kell venni, de a fenti 6 pont, lenne egy jó (használható) kockázatértékelés alapja és fő kerete.
 
Lehet, hogy szerkezetében látom másképpen ezt a dolgot, mivel találkoztam már olyan kolléga anyagával, ami kisebb módosításokkal és a tartalmak megfelelő áthelyezésével a fenti szempontrendszernek teljes mértékben megfelel.
 
És Ti Kedves Kollégák? Nektek mi erről a véleményetek?
 
Hasznos források munkahelyi kockázatértékeléshez:
 
http://www.ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=221
 
http://osha.europa.eu/en/practical-solutions/risk-assessment-tools
 
http://www.hse.gov.uk/risk/
 
http://www.osha.gov/pls/oshaweb/searchresults.relevance?p_text=hazard%20analysis&p_osha_filter=PUB_STATIC&p_logger=1

Érdekesek az új hírek a H1N1 – el kapcsolataban:
 
A WHO túlreagálta a dolgot és gyógyszergyártók is lobbiztak a szakértőiknél, nem is volt “igazi” világjárvány, a statisztikák szerint a szezonális influenza is pusztítóbb a H1N1 – nél stb.
 
Most meg oltassam magam újra - na nem azért, mert várható a szokásos mutáció – hanem mert az eredeti oltás kb. fél évig hatásos és akár harmadik oltásra is szükség lehet.
 
A konteók pedig szép számban születnek, az oltást habzó szájjal eddig ellenzők is újra elkezdik a mondókájukat.
 
Most nem is tudom mi legyen:
 
Igazából nincs kedvem négy-öt napig az ágyat nyomni, lázcsillapítókat meg vitaminokat szedni, közben fertőzni a családomat, így lehet, hogy bevállalom az ezervalahányszáz forintos védőoltást. A készítmény rettenetesnek vélt mellékhatásaival és a mikrochip – el együtt.
 
Az is lehetőség, hogy bevásárolok olyan vitaminokból, amiket hasonló profitvadász multik gyártanak, de akár valamelyik hazai sufni-cég vitaminkoktélját is megvehetem. Amik természetesen drágábbak a védőoltásnál és nyilvánvalóan a gyártók érdeke az, hogy a terméküket megvásároljam. Az, hogy egészséges maradjak nem hiszem.
 
Akár maradhatok a savanyú káposztánál, zöldpaprikánál és a száraz rosé-fröccsnél is. Ezeket mindig élveztem.
 
Szomorú, hogy bármelyik utat választom, eljutott arra a szintre ez a téma – a saját környezetemben tavaly már tapasztaltam – hogy a társadalom egy bizonyos részének elég markáns véleménye lesz rólam.
 
Ez van. Úgy tűnik nem kell “reklámozni” ezeket a döntéseket.
 
Sajnos lehet, hogy még titkolni is kell.

1. Tájékoztattak (munka- és tűzvédelmi oktatás formájában) a munkahelyemre és a munkámra jellemző veszélyekről és kockázatokról.
2. Ismerem munkavédelmi jogaimat és kötelezettségeimet.
3. Ismerem a munkavédelmi képviselőt/képviselőket (50 fő munkavállaló fölött) és bármikor kapcsolatba tudok lépni vele/velük.
4. Megkapom a munkámhoz szükséges egyéni védőeszközöket (ha cserélnem kell őket, akkor is), oktatás formájában megismerhettem azok célját, használati, ellenőrzési, karbantartási módjait.
5. Ismerem a munkaeszköz, gép üzemeltetésére és használatára vonatkozó szabályokat. Tudom (mert tájékoztattak róla), hogy milyen maradék-kockázatok vannak jelen a gépen és milyen védőintézkedések szükségesek. Ismerem a gép biztonsági berendezéseit, azok ellenőrzésének módját. Ismerem a tűzjelző és oltó eszközök, oltóanyagok, berendezések használati módját és azok elhelyezését a munkahelyeken.
6. Tájékoztattak a munkahelyemen és a munkakörömben lehetséges előforduló vészhelyzetekről, üzemzavarokról, tűzesetekről és az azokra való reagálás módjairól és eszközeiről.
7. Tudom, milyen módon jelenthetem a balesetveszélyes helyzeteket, állapotokat és körülményeket a Munkáltatóm felé. Bejelentéseim semmilyen hátrányos következményekkel nem járnak rám nézve.
8. Ismerem a használt anyagok és készítmények veszélyes tulajdonságait, kezelési, tárolási, szállítási szabályait.
9. Baleset, sérülés esetén elsősegélynyújtók jelenlétére és szakértelmére számíthatok, megfelelő eszközök állnak rendelkezésre sérülés esetén az ellátásomra.
10. Munkaköri alkalmassági vizsgálaton/vizsgálatokon veszek részt és lehetőségem van a foglalkozás-egészségügyi orvossal való konzultációra.

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII.14) Korm. r. 2 § (3) bekezdése alapján a munkáltató éves rendszerességgel, minden év február 15. napjáig (egyébként működése megkezdését követő két hónapon belül) köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez a következőket:

a) székhelyének és telephelyeinek címe,
b) tevékenységei,
c) a számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató neve és címe,
d) a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók száma és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolása

Munkáltatók tessék figyelni és a foglalkozás-egészségügyhöz fordulni.

A szlogen jellemzően reklám/marketing eszköz valamilyen termék, szolgáltatás, vállalat stb. népszerűsítésére, jó hírnevének kialakítására alkotják. Feladata, hogy a terméket vagy szolgáltatást eladja, konkrét üzenete, mondanivalója van.

Mint promóciós eszköz több területen is alkalmazható, elsősorban kereskedelmi célja van, de a környezet-, munka- és tűzvédelmi propagandában több évtizede használnak és alkotnak folyamatosan szlogeneket.

Nekem személyesen tetszenek ezek a kis „egysorosak”. És bár nem tapasztaltam a régi szocialista évek propagandáját valahogy mindig az jut eszembe, hogy „régen” az ilyen és ehhez hasonló jelszavak nagyon népszerűek voltak. Idősebb kollégáim elmondták, hogy bizony a kapitalista multik is ugyanilyen stílusban szólnak a dolgozókhoz és általában mindenkihez, akik érintettek tevékenységeik által. Nekik a nyugati vállalatok módszerei nem nagyon mutattak újat.

De térjünk vissza a szlogenekhez.

Íme, néhány link és példa ahonnan érdemes választani és házon belül reklámozni a környezet-, munka- és tűzvédelmi tevékenységeket és ezekkel motiválni a dolgozóinkat. Természetesen ha nincs mögöttük valódi munka és elkötelezettség, ezek csak üres frázisok maradnak. És az is igaz, hogy nélkülük is kiváló eredményeket lehet elérni, szükségességük nem feltétlenül indokolt.

Az alábbi példákban a munkavédelmi témájú szlogenek dominálnak, de ha beírjuk a keresőnkbe az „environmental slogan” vagy „fire safety slogan” szavakat, találhatunk környezet- és tűzvédelmi témában is rengeteg frappáns jelmondatot.

1. Gondolkodj, mielőtt cselekszel!
2. A szemeink megfizethetetlenek! A védőszemüveg olcsóbb!
3. Ha úgy érzed, nem hallgatják meg a biztonsággal kapcsolatos problémáidat, bátran fordulj a munkavédelmi képviselődhöz!
4. Hibás gép = Nem biztonságos gép!
5. „Egy kicsit vidd arrébb, mert pont felettem van a betontömb!" (Egy építésvezető utolsó mondata)
6. Emelésnél a lábaidat használd, ne a hátad!
7. A balesetek magyarázatai: 1. Nem tudtam 2. Nem láttam 3. Nem gondoltam
8. „Ugyan már, ezeket mindet feszültségmentesítettem!" (Egy villanyszerelő utolsó mondata)
9. „Ezt a két vezetéket kell összekötni!” (Egy villanyszerelő utolsó mondata)
10. “Milyen gázszag van itt és milyen sötét! Gyertyát gyújtok!” (Valakinek az utolsó mondata)
11. “Amint látjuk, a daru terhelése megfelelő…” (Egy gépkezelő utolsó mondata)
12. “Ha a fehéret ide kötöd, akkor nem ráz meg!” (Egy villanyszerelő utolsó mondata)
13. Első legyen a biztonság! Mert lehet, hogy a baleset lesz az utolsó.
14. „Józsi! Dobd már ide a kalapácsot!” (Egy karbantartó utolsómondata)
15. Csak hibátlan munkaeszközzel dolgozz!
16. „Most beletaposok, úgyse jön a vonat!”(Egy autóvezető utolsó mondata)
17. Tanulj más hibáiból, ne hagyd, hogy mások tanuljanak a tiédből!
18. Ne dolgozz egyéni védőeszköz nélkül!
19. Mutass példát – és követeld meg másoktól is a példás viselkedést!
20. Csak egyetlen balesetet előzz meg: a következőt.
21. „Minden rendben, bekapcsolhatod!”(Egy karbantartó utolsó mondta)
22. Soha ne tárolj veszélyes anyagot olyan edényben, amelyik élelmiszer tárolására szolgál!
23. Ne viselj ékszereket, lógó ruházatot és hosszú hajat a forgó, mozgó géprészek közelében!
24. A saját biztonságod mindannyiunk felelőssége, de különösen a Tiéd!
25. Biztonság: ez a fejekben kezdődik!
26. „Ha ezt a kettőt összeöntöm nem robban, csak ha...“ (Egy kezdő vegyész utolsó mondata)
27. A baleset fáj – A biztonság nem!
28. Az előrelátható veszély félig elkerült veszély!
29. A kvázi baleset egy ingyenes lecke!
30. Biztonság? Mondd el - és elfelejtem; mutasd meg - és megjegyzem; engedd, hogy csináljam - és akkor meg fogom érteni!
31. Soha ne bízz a tűzben!
32. Végezz a tűzzel, mielőtt Ő végez veled!
33. A tűzvédelem önvédelem
34. A villamos biztonság tűzbiztonságot is jelent
35. Gondolj a környezet védelmére, mielőtt kinyomtatsz valamit!
36. A saját kalóriádat égesd, ne olajat!
37. Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!
38. Szeresd az Anyaföldet!
39. Ültess egy fát a jövődért!

Végezetül egyik kedvencem, a napokban zajló koppenhágai klímakonferencia fő szlogenje:

„Nincsen B-bolygónk!”

Nem igényel magyarázatot.

Linkek ahol érdemes keresgélni:

www.safetyslogans.info
http://www.oshax.org/freesafetyslogans
http://safety.lovetoknow.com/Safety_Slogans
http://greenliving.lovetoknow.com/Environmental_Slogans
 

Mit jelent az, hogy az oktatás hatékony és eredményes volt?
Mikor hatékony egyáltalán az oktatás és ezt a hatékonyságot hogyan mérjem?
Környezet-, munka- és tűzvédelmi szabályok elsajátítását igazolhatom egy írásbeli vizsgával? Kell igazolnom egyáltalán?
Mennyi időt szánjak egy munkavédelmi oktatásra?
Kinek kell vajon oktatni a dolgozókat?
Hogyan döntsem el, hogy mit oktassak a dolgozóknak?

Számos fogós kérdést lehet még feltenni.

A következőkben néhány javaslatot szeretnék adni – saját tapasztalat alapján – arról, hogy a HSE oktatások rendszerének kialakításánál milyen fő alapelveket érdemes alkalmazni.

1. Az oktatási/képzési rendszer legyen összhangban a jogi és minőségirányítási követelményekkel

- vegyük figyelembe a lehetséges összes kapcsolódó jogszabályi és minőségirányítási specifikációt (pl. Munkavédelmi törvény, Emelőgép biztonsági szabályzat, a 14/2004. – es FMM rendelet a munkaeszközök használatára vonatkozó része, ISO 14001 és OHSAS 18001 követelményei, gyártói előírások stb.)
- azonosítsuk úgy a képzettségi követelményeket, hogy megfeleljünk az adott munkakörhöz kapcsolódó jogi és egyéb követelménynek
- legyen kapcsolat a kockázatértékelés illetve a környezeti tényezők azonosításának és értékelésének eredménye (a jellemző kockázatok és tennivalók) és az oktatás között

2. Határozzuk meg a képzések rendjét

- gondoskodjunk az előzetes és ismétlődő oktatásról
- legyen külön módszer a betanulók oktatására, kiemelt figyelmet szenteljünk a gyakorlati oktatásra
- gyakorlati oktatásnál legyenek betanító dolgozóink, akik megfelelő tapasztalattal és készséggel rendelkeznek a birtokukban lévő tudás átadására
- készüljünk fel a soron kívüli vagy rendkívüli oktatások és az áthelyezett dolgozók oktatására
- készítsünk oktatási tematikákat, alkalmazzunk tematika mintákat
- készítsünk mátrixot, amely mutatja az oktatási témák és az egyes beosztások kapcsolatát

3. A kiemelt munkakörök oktatási és képzési követelményeit külön határozzuk meg

- azonosítsuk a vállalaton belül a környezet-, munka- és tűzvédelem specializált funkcióit
- határozzuk meg a szakmai és végzettségi követelményeket ezeknél a funkcióknál (pl. munkavédelmi feladatot ellátók, elsősegélynyújtók, tűzveszélyes tevékenységet végzők, foglalkozás egészségügy stb.)
- külön képzési tervet készítsünk ezekre a munkakörökre

4. A munkavégzés hatókörében tartózkodók oktatásáról ne feledkezzünk meg

- látogatók
- vevők
- gyakornokok, egyetemi és főiskolai hallgatók
- auditorok
- alvállalkozók és külső cégek stb.

5. Ütemezzük az oktatást

- készítsünk képzési tervet egy adott időszakra
- határozzuk meg a gyakoriságot és az időtartamot
- kis csoportokban szervezzük az oktatást (15 – 20 fő maximum)

 
6. Dokumentáljuk az oktatást

- használjunk nyomtatott jelenléti íveket az oktatási naplók helyett, alkalmazzunk formanyomtatványokat, dokumentum mintákat
- úgy állítsuk össze a jelenléti ívet, hogy ellenőrizni tudjuk a várt létszámot és a hiányzó dolgozókat, felkészülve a pótoktatásokra
- a tematika soha ne az oktatás végén kerüljön rá a jelenléti ívre (tiszteljük meg a dolgozókat azzal, hogy nem utólag írunk be olyan témát, ami el se hangzott)
- a megszerzett ismeretek elsajátítását ellenőrizni kell, minél kevesebb többlet papír gyártásával (pl. feleletválasztós teszt, ami természetesen ne legyen túl könnyű és a legfontosabb kérdésekre koncentráljon)

7. Folyamatos fejlesztés

- kerüljük a rutinszerű oktatásokat
- a dolgozó munkavégzésén látszik igazán, hogy az oktatáson elhangzottakat megismerte, ennek az ellenőrzése legyen a legfontosabb
- vonjunk be minél több embert, ne csak a környezet-, munka- és tűzvédelmi szakemberek feladata legyen az oktatás (foglalkozás-egészségügy, vezető beosztású dolgozók, villamos biztonságtechnikai szakemberek, gépkezelők is oktathatnak)
- ha tudunk, alkalmazzunk máshol bevált módszereket és eljárásokat
- ahol ez indokolt legyen gyakorlati vizsga is, amelyet rendszeresen megújítunk (pl. gépkezelés)
- az oktatás vegye figyelembe a megváltozott munkakörülményeket pl. a technológia módosítását (új gép, új veszélyes anyag stb.)
 

Aki gyárt, értékesít, szállít vagy felhasznál vegyi anyagokat az hamarosan érintett lesz az EU 1272/2008 számú rendelete által, amely követelményei megváltoztatják a vegyi anyagok osztályozási, jelölés és csomagolási kritériumait. A rendeletben megnevezett vegyi anyagok lehetnek anyagok (substance) vagy keverékek (mixture). Anyagként például az etil-acetát, keverékként a festékek jussanak eszünkbe.

Ez a rendelet az ún. CLP rendelet (Classification, Labelling and Packaging) amely az Egyesült Nemzetek GHS rendszerének (Globally Harmonized System) Unión belüli bevezetésének az eszköze.

Ezen a téren jelenleg egy olyan szabályozási rendszer (rendszerek: a Dangerous Substances Direktíva – DSD 67/548 EEC és a Dangerous Preparations Direktíva – DPD 1999/45/EC) van érvényben, amelyet négy évtizede alkalmaznak az EU gazdasági közösségén belül, megbízhatóan és hatékonyan, az emberek egészsége és a környezet védelme érdekében. Magának az új rendszernek a célja hasonló: a vegyi anyagok használóinak megfelelő szintű tájékoztatása (jelölésekkel, nemzetközileg elfogadott veszély szimbólumokkal és egyéb információkkal) a jellemző egészségi és környezeti veszélyekről, lehetséges ártalmakról, a tárolás, szállítás és felhasználás biztonsági szabályairól.

A változás oka nem az, hogy a jelenlegi rendszer rossz vagy elavult, hanem az, hogy több országban, kontinensen, politikai vagy gazdasági szövetségen belül eltérően jelölik és osztályozzák a vegyi anyagokat. A jelölések elvében nem feltétlenül van jelentős eltérés, de egyazon veszélyt több esetben más – más szimbólummal jelölnek az anyag csomagolásán és címkéjén. Több esetben eltérőek a minősítési kritériumok is. A cél tehát a veszélyek egyszerűsített és érthetőbb azonosítása a világ minden táján és harmonizált minősítési, értékelési rendszer kialakítása. Természetesen a globalizáció hatásait érezhetjük ebben az új szabályozásban is.

A CLP rendelet 2009. január. 20. – án lépett érvénybe. Annak érdekében, hogy az iparágak és a felhasználók részére elegendő idő álljon rendelkezésre az új rendszer átvételére és alkalmazására a régi szabályrendszer egy átmeneti időszakban még alkalmazható lesz. Az anyagokat osztályozni, jelölni és csomagolni a CLP követelményeknek megfelelően 2010. December 1. – től kell, azok, amelyek ezt megelőzően kerültek forgalomba még két évig, 2012. December 1. – ig használhatóak. A következő határidő a keverékekre vonatkozik: 2015. Június 1. illetve 2017. Június 1. az előirt dátum, amíg a követelményeknek meg kell felelniük.

Milyen változások várhatóak?

Az anyagok és készítmények címkéin eltérő veszélyességi jelképek lesznek, amelyek között újakkal is találkozhatunk. ADR – ben jártasaknak ismerős lesz (vagy legalábbis hasonló) a piros szegéllyel ellátott, csúcsára állított négyzet, fehér alappal és benne egy fekete színű szimbólummal. Valószínűleg a jogalkotók az ADR szabályait vették alapul, nem csak az új piktogramok megalkotásához, hanem az osztályozási kritériumok (az ADR – ben vannak ún. áru-osztályok) összeállításához is.

A CLP rendelet figyelmeztető szavakat (signal word) alkalmaz: „Veszély” és „Figyelmeztetés”. A veszély súlyosságától függően az előbbi vagy az utóbbi szó használandó.

További elemek az ún. veszélyességi mondatok (hazard statement) és az elővigyázatossági mondatok (precautonary statement). A veszélyességi mondat valamely veszélyességi osztályhoz és kategóriához hozzárendelt kifejezés, amely leírja az anyag vagy készítmény veszélyes tulajdonságát, mint veszélyességi szintet. Az elővigyázatossági mondat egy kifejezés és/vagy piktogram, amely meghatározza a javasolt intézkedéseket az anyag vagy készítmény használata és kezelése során jelentkező expozíció hatásainak elkerülése vagy a hatások mértékének minimalizálása érdekében.

A veszély osztály (hazard class) a rendelet szerint az anyagok és készítmények egészségi, környezeti vagy fizikai jellegű veszélyességét jelenti. Például veszély osztálykén nevezi meg az anyag vagy készítmény szájon át vagy bőrön keresztüli akut toxicitása. A veszély kategória (hazard category) a veszélyességi osztályon belül meghatározza az anyag vagy készítmény veszélyességének súlyosságát (súlyossági fokát), külön kritérium csoportok és számjelölések (vagy egyes esetekben betűk) alkalmazásával.

Mi a teendője egy vegyi anyag gyártónak, forgalmazónak, beszállítónak?

Elemezni a GHS/CLP követelményeket és ütemtervet összeállítani a határidőre való megfelelés érdekében. Ha a cég vegyi anyagokat importál, gyárt, kever, értékesít kötelezettségei lesznek. Emellett tájékoztatnia kell a szállítói láncban szereplőket a várható változásokról. A beszállítóktól különösen fontos, hogy információkat kérjen annak érdekében, hogy párhuzamosan és egymást támogatva tudjanak átállni az új követelmények alkalmazására.

Mi a teendője egy termelő vállalatnak, aki a végfelhasználója az anyagoknak?

Ismernie kell a változásokat és az új követelményeket, ezekről tájékoztatnia kell a dolgozókat (természetesen csak azokról a kérdésekről, amelyekben a dolgozók munkakörüknél fogva érintettek). Ennek megfelelően át kell alakítania a vegyi anyag nyilvántartási rendszerét, a biztonsági adatlapok módosításait figyelemmel kell kísérnie, változtatnia kell a vegyi anyagok használatának és kezelésének oktatási tematikáján. Valószínűleg a munkahelyi kémiai kockázatértékelések teljes felülvizsgálatára és átdolgozására is sor kerül.

Sokak szerint ez az új rendelet komoly kihívást jelent a vegyi anyagok gyártóinak, hiszen az eddigiektől teljesen eltérő módszert kell értelmezniük és a gyakorlatban alkalmazniuk. A követelmények bevezetésében segítséget nyújt, hogy a REACH előírások teljesítése során számos információ rendelkezésre állhat és a szállítói láncon belül van tapasztalat az ilyen jellegű együttműködésre és a közös munkára. Mindenesetre megfontolt és pontos munkára lesz szükség miközben rengeteg tisztázandó kérdés és új probléma fog felmerülni.

Ez a bejegyzés az alábbi dokumentumok alapján készült:

1. An introduction to the CLP Regulation for professional suppliers/users  http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/chemicals/files/ghs/clp_introduction.pdf

2. History of the GHS and its implementation at international level http://www.reach-metals.eu/force-download.php?file=/images/GHS_CLP/5mar-01bd.pdf

3. Questions & Answers on Regulation (EC) No 1272/2008 on classification, labelling and packaging of substances and mixtures -http://inforeach.gencat.cat/pdf/ECHA%20FAQs%20Classification%20CLP.pdf

A múlt héten felvetette valaki a cégnél, hogy egy belső kampányt kellene szervezni a valószínűleg hamarosan kitörő hazai influenza járvány előtt. Megelőzés, tájékoztatás, felkészülés és megfelelő reagálás a cégen belül, ezekről legyen szó.

Mit is lehet tenni? Különösen most, hogy egy ideje a legmagasabb riasztási fokozat van érvényben világszerte és Magyarországon több helyen fertőz a vírus.

Egyáltalán mire lehet felkészülni és milyen hatásokkal kell számolni egy ilyen járványnál? Az egészet természetesen úgy, hogy ne reagáljuk túl, de ne is kezeljük olyan lazán.

Az itt található minta készítésekor gondolkodtam el azon, hogy vannak cégek, akik napjainkra jellemző belső „válságkezelői intézkedéseik” során olyan szintre leredukálták a munkavállalói létszámot, hogy egy 10 – 20 % - os dolgozói hiányzás ellehetetlenítheti a nagy nehezen kialakított fenntartó vagy a válság túlélésére berendezkedett termelésüket és ezzel teljes gazdasági tevékenységüket.

A minta letölthető az FHSE Tudásbázisában: http://www.fhsebt.hu/index_4.html  

Reméljük nagyobb a füstje mint a lángja.

Egy cél eléréséhez, egy feladat végrehajtásához szükséges tennivalókat, lépéseket, valamilyen módon követni kell, nyilván kell tartani, érdeklődők számára bemutathatóvá tenni. Ahhoz, hogy a végrehajtott lépések áttekinthetők, tervezhetők, ütemezhetők és nyomon követhetők legyenek célszerű őket egységbe foglalni egy intézkedési, cselekvési tervben, listában.

Ennek a dokumentumnak nincs kötött, előírt alakja, minden esetben a Felhasználó igényei határozzák meg tartalmát, formáját.

Az itt található minta önként megadott, másolható és alakítható jellemzői a következők:

- tartalmazza a cél leírását
- van egy hely ahol a cél konkretizálható, beírható a számszerűsített előirányzat
- megnevezi a szélesebb körben részt vevő személyeket, elérhetőségeiket
- megadható a cél és előirányzat eléréshez végrehajtandó program, ezt röviden, tömören, lényegre törően érdemes megadni
- a program végrehajtása, az eddigi eredmények negyedéves vagy tetszőleges bontásban értékelhetők, megadható az utolsó értékelés időpontja
- a programért felelős személy/személyek neve megadható a közreműködőkkel együtt
- megadható a program kezdő időpontja, határideje
- megadható a költsége
- százalékos értékelésben, színjelölés alkalmazásával láthatóvá tehető a program státusa, aktuális állapota (zöld, piros és kék színek használatával)
- megadható a program végrehajtása illetve az értékelés során keletkező feljegyzés vagy feljegyzések azonosítója

A minta talán kicsit zsúfolt, de szándékosan tartalmaz ennyi információt. Rövid és érthető fogalmazásmóddal azonban egyszerűen használható, továbbá sokan észreveszik majd, hogy az ISO 14001 és az OHSAS 18001 – előírásokhoz próbál igazodni.

Számos „éles” auditori vizsgálat után alakult ki ez a forma és még sok ilyen áll előtte, fejlődnie, javulnia kell.

Természetesen mindenki ízlése szerint formálhatja, elemezheti, kritizálhatja, javíthatja.

A minta itt tölthető le: http://www.fhsebt.hu/index_4.html

Egy nagyon egyszerű értelmezése a Munkavédelmi törvényben előírt megelőzési stratégiának.

Itt: http://www.fhsebt.hu/index_4.html

Nem vagyok Kaizen szakértő, néhány előadáson, tréningen és workshop – on vettem részt csak tavaly szeptember óta, amikor a cég egy kifejezetten jó képességű tanácsadót bízott meg azzal, hogy „tereljen minket a Kaizen felé” és nyissa fel a valahogy a szemünket. 

És tetszik. Sokszor elgondolkodtat a módszerek és példák egyszerűsége, a mutatott eszközök hatékonysága, legfőképpen az, hogy a Tanácsadó, a „Guru” folyton hangsúlyozza: „Ezek nem forradalmi dolgok, hanem a józan eszünket használjuk. Csak a japánok csináltak ebből rendszert, ők voltak az elsők ebben, ettől lett híres az egész.”

Nézzük az egyik legalapvetőbb Kaizen módszert és kapcsoljuk össze a környezet-, munka-, tűzvédelemmel.

5S (Jelenlegi, csekély tudásom és szerény ötleteim alapján.)

1. Seiri – Szelektálás, Szortírozás, Szétválasztás, Sejtezés stb.

Feladat: A szükségtelen dolgok kiselejtezése, eltávolítása a munkahelyről.

Miért kell eltávolítani a szükségtelen dolgokat? Mert útban vannak! Mert elbotlunk bennük! Mert egy részük amúgy is hulladék! Mert foglalják a helyet más elől! Mert már nem használjuk őket!

2. Seiton – Szervezés, Szisztematizálás, Rendszerezés stb.

Feladat: Megfelelő elrendezés, mindennek a pontos helymeghatározása, rendet tenni és a rendet láthatóvá tenni.

Gondoljuk bele:

Hol legyenek az elsősegély-nyújtó eszközök? Hol legyenek a tűzoltó készülékek? Hol legyenek a hulladékok és azok tároló edényei? Az összes hulladéktípusnak megtalálható a megfelelő gyűjtőedénye a munkahelyen? Hol legyenek a közlekedő utak? Hol legyenek a kéziszerszámok, munkaeszközök, gépek? Hol találhatók a takarításra használt eszközök? Melyek azok a részek a munkahelyen, ahova lehet pakolni pl. árut, vagy nem szabad lerakni semmit (egy menekülési útvonal)?

3. Seiso – Takarítás, Szépítés, Tisztítás stb.

Feladat: A munkahelyek és a munkaeszközök tisztántartása, a szennyezőforrások megszüntetése. A tisztasággal már a munkakomfort is jobb lesz!

Nem csak arról van szó, hogy felsúroljuk a padlót:

Tiszta és szennyeződésmentes legyen a munkahely! A gépeken ne legyenek anyagmaradványok, hulladékok! Rendszeresen távolítsák el a hulladékokat! (pl. távolítsák el rendszeresen a fűrészport az asztali körfűrészről) A munkahely és a munkaeszköz nem látható részei is tiszták legyenek! Legyenek ehhez megfelelő takarító eszközök!

Legyenek tiszták például a lámpatestek! Legyenek tiszták a tűzoltó készülékek! Legyenek tiszták a gépburkolatok! Legyenek tiszták a panorámatükrök a raktárban, ahol a targonca közlekedik!

Természetesen nem kell majd folyton takarítani, ha a szennyeződés okát pl. egy olajszivárgást meg lehet (meg kell!) szüntetni.

Ja, és a keletkező hulladékokat megfelelően kell kezelni!

4. Seiketsu – Szabványosítás, Standardizálás, Tisztántartás, Fenntartás stb.

Feladat: A területnek a legjobb állapotban tartása, a hibák kiszűrése és megszüntetése. Szabványosítás, szabályok hozatala, ebbe akár a Munkavédelmi Szabályzat létrehozását is "bele tudom magyarázni." 

A standardizálás hiánya komoly problémákkal jár. Egy alkalommal volt szerencsém több mint negyven azonos nevű és funkciójú géppel találkozni, amelyek közül szinte mind más fajta hiányossággal bírt. Azért, mert a gépek hol a cég karbantartó műhelyében készültek, hol valamilyen kisebb műhelyben, egyéni vállalkozónál vagy gépgyártónál.

Más típusú alkatrészekkel voltak szerelve, más volt a kezelőelemek elhelyezése, más a gép vezérlése, még az alap méretek is változtók voltak. Ez egyáltalán nem a gyártó hibája, hanem a Megrendelőé, aki nem vette a fáradtságot, hogy összeállítson egy műszaki leírást, egy specifikációt a gépről. Ráadásul az utóbbi tíz év alatt szinte mindet átalakították valamilyen kívánság szerint.

Ez csak egy dolog, de lehet más is:

Standard egyéni védőeszközöket használnak a dolgozók? A védőeszközöket munkakörökre határozták meg? Van standard (pl. szabályzat) az oktatásokra vonatkozóan és ezt be is tartják? Van standard (pl. utasítás) a munkahelyen használható veszélyes anyagok beszerzésére pl. azért, hogy csak olyan anyag kerüljön be az üzembe, aminek már kész van a kockázatértékelése és van biztonsági adatlapja is? Standard kéziszerszámokat használnak? A munkaeszközök megfelelnek a biztonsági követelményeknek? A gépen a biztonsági szabványokat (standardokat!) megfelelően alkalmazták? A CE jelöléssel ellátott gép valóban megfelel a Gépdirektíva előírásainak? A gépek energiaparaméterei és energiafelhasználásuk standardizált? Van alkalmazható standard a hulladékgyűjtők jelölésére pl. egy színjelölési rendszer?

5. Shitsuke – Fegyelem, Rend, Nevelés stb.

Feladat: A szabályokat be kell tartani, a feladatokat, felelősségi és hatásköröket meg kell határozni. Mindenki vegyen részt aktívan a környezet-, munka- és tűzvédelmi feladatokban! A témában legyen folyamatos kommunikáció, értékelés és visszacsatolás. És fenti lépéseket folyamatosan ismételni kell!

Renddel kezdődik a biztonság!

Kicsit ömlesztve írtam pár dolgot, így jutottak eszembe, bocsánat.

De maguktól értetődő dolgok ezek, igaz? Van ahol 6S, van ahol 7S és még lehet több S is. Van, ahol csak az első három S az amire koncentrálnak. Teljesen rugalmas és felhasználóra, alkalmazóra szabható a módszer.

Eddigi tapasztalatim alapján egyértelmű, hogy érdemes a Kaizen - nel foglalkozni (de nevezhetjük akár Józan Paraszti Ész – nek is) és rendszerszerűen működtetni a környezet-, munka- és tűzvédelmi tevékenységeinket!

És itt magán a „rendszeren” van a hangsúly. Ha nincs egy keret, egy váz amire bármilyen folyamatot, tevékenységet építek az egész szétesik, szétcsúszik, zavaros, átláthatatlan és fejlődésre képtelen lesz.
 

The faster the speed, the bigger the mess

The faster the speed, the bigger the mess compilation

The faster you go, the bigger the mess

Elég hatásosak.

Egyszer az egyik főnökömmel a felelősségről beszéltünk. Én előálltam ezzel a közhellyel: „Az Ügyvezető fél lábbal a börtönben van.” Erre ezt mondta: „Nem. Börtönben ül. Csak még nem zárták rá az ajtót. És azért vagyunk itt mi, hogy ez így is maradjon.”

A munkavédelmi felelősségről van szó. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2. § (2) bekezdése szerint „A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért.”

Jellemző kérdés, panasz a vállalkozások (azok vezetőinek) részéről, hogy a jogszabályok, törvények, hatósági előírások mindenért a Munkáltatót vagy a Munkáltató első számú, megbízott vezetőjét teszik felelőssé. "A Munkáltató felelőssége objektív, korlátlan és másra át nem ruházható", mondja a klasszikus tananyag.

De hát mégis, miért pont a Munkáltatót sújtják jogszabályi terhek, hatósági ellenőrzések, bírságok és munkaügyi perek?

Visszakérdezek:

Kinek a tulajdonában van a telephely?
Kinek a tulajdonában vannak az épületek, helyiségek?
Kinek a tulajdonában vannak a gépek, munkaeszközök?
Ki választja meg az alapanyagokat a termeléshez?
Ki tervezi, tervezteti meg a folyamatokat és hagyja azokat jóvá?
Ki választja meg a technológiát?
Ki választja ki a szakértelemmel vagy azzal nem rendelkező munkaerőt?
Ki az, aki a fenti tényezőket összefogja, rendszerezi és termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez, az ebből fakadó anyagi haszon mellett?

Ki az, aki mindezt befolyásolni tudja?

És ha megnézzük, hogy az irányelvek, jogszabályok, szabványok mind ezekre a területekre fogalmaznak meg követelményeket már érthető.

Kedves Munkáltatók, azért nem kell elkeseredni. Lehet a törvényes kereteken belül úgy működtetni egy szervezetet, hogy ne vonják Önöket felelősségre és nyugodt lelkiismerettel mondják: „Én minden tőlem telhetőt megtettem.”
 

Egy auditor mesélte: „Igazságügyi szakértőként egy munkaügyi peren vettem részt, ahol a bíró megkérdezte a felperes munkavállalót: Kapott e munkavédelmi oktatást? Ezt válaszolta: Kaptam, de nem értettem. És megnyerte a pert.”

A Munkaügyi Bíróság a Munkavállaló érdekeit képviseli, ezért a Munkáltatónak munkaügyi, kártérítési pert nyerni, rendkívül nehéz. Elég gyakoriak a munkaügyi visszaélések, a dolgozók munkahelyi terror alatt tartása, visszaélés a Munkavállalók kiszolgáltatott helyzetével, de ez bizony fordítva is előfordul. És Magyarországon egy átlagos kis és középvállalkozás egyszerűen képtelen arra, hogy az általa alkalmazandó jogszabályoknak teljes mértékben megfeleljen.

Mi mindenen lehet elbukni egy pert, illetve milyen támadási felületek lehetnek egy Munkáltatón? A Munkáltatónak mit kell tenni annak érdekében, hogy elkerülje egy komoly kártérítési összeg kifizetését vagy a baleseti táppénz visszatérítését? Akár egy rosszindulatú feljelentés utáni hatósági ellenőrzésből eredő bírság is előfordulhat.

Lássunk néhány példát, joghelyek idézése nélkül:

1. Munkabaleset, megbetegedés, amely elkerülhető egyéni védőeszköz juttatásával és rendeltetésszerű használatával.

1.1 A munkafolyamathoz legyen kockázatértékelés (és az feleljen meg számos feltételnek). A kockázatértékelés tartalmazza a balesetet okozó veszélyforrást
1.2 A kockázathoz, veszélyforráshoz rendeljenek hozzá megfelelő egyéni védőeszközt
1.3 Az egyéni védőeszköz rendelkezzen megfelelőségi nyilatkozattal és/vagy típustanúsítvánnyal, magyar nyelvű használati útmutatóval
1.4 Az egyéni védőeszköz juttatásának rendjét a Munkáltató írásban határozza meg
1.5 Legyen igazolható, hogy a Munkavállaló megkapta, átvette az egyéni védőeszközt, a Munkáltató ne essen abba a csapdába, hogy a munkavégzés során, amikor a baleset történt nem tudták kicserélni, pótolni az elhasználódott, védelmi képességét elvesztette védőeszközt
1.6 A védőeszköz ne okozzon járulékos veszélyeket, igazodjon a munkavégzés nehézségéhez, ne akadályozza a dolgozót a munkavégzésben
1.7 A Munkavállalót oktatni kell, és az oktatás megtörténtét igazolni kell tudni, a védőeszköz használatáról, a veszélyforrásokról amik ellen szolgál, a védőeszköz cseréjének, pótlásának, ellenőrzésének módjáról
1.8 Meg kell győződni arról, hogy a Munkavállaló megértette az oktatáson elhangzottakat, a szükséges ismereteket elsajátította, ezek nélkül nem kezdheti meg a munkavégzést
1.9 A kiadott védőeszköz használatát meg kell követelni. Azt hogy ellenőrizték a Munkavállalót igazolni kell, jegyzőkönyvvel, fegyelmi nyilvántartással, tanúval stb.

Ha például egy hallásvédő eszköz használatának ellenőrzését a Munkáltató elmulasztja vagy az ellenőrzést nem tudja a Bíróság előtt igazolni elbukta a pert.

2. Munkavállaló elbocsátása munkahelyi ittasságvizsgálat pozitív eredménye után.

Inkább kérdezek:

2.1 Meghatározta a Munkáltató az ittasságvizsgálat rendjét és annak folyamatát, módszereit a Munkavállaló tudomására hozta?
2.2 Kijelölték az ittasságvizsgálatot végző személyeket, szükséges tanúkat, meghatározták az alkalmazandó eszközöket?
2.3 Az ittasságvizsgálat során a Munkavállaló személyiségi jogait tiszteletben tartják? Egyéni vagy csoportos az ittasságvizsgálat? A dolgozók hozzájárultak ahhoz, hogy más előtt fújják meg a szondát és esetleg pozitív eredményt produkáljanak?
2.4 Felhívták a Munkavállaló figyelmét arra, hogy nem köteles megfújni az alkoholszondát, de erről is jegyzőkönyv fog készülni?
2.5 Ha egy alkoholszonda pozitív eredményt mutat (elszíneződött) lehetőséget adnak a Munkavállalónak arra, hogy még egyszer (esetleg háromszor) próbálkozzon, egy általa szabadon választott alkoholszondával?
2.6 A keletkező bizonyítékok (elszíneződött szonda, jegyzőkönyvek), megőrzésük biztosított, utólag azonosíthatóak, visszakereshetők és nem manipulálhatóak?
2.7 A Munkavállalónak van lehetősége véralkohol vizsgálattal igazolni azt, hogy nem áll alkoholos befolyásoltság alatt (pl. olyan gyógyszert szed, ami pozitív alkohol tesztet eredményez, ha megfújja a szondát, de véralkohol szintje nulla)?

Reméljük a digitális alkoholszondát csak az ellenőrzési folyamat gyorsabbá tételére használja a Munkáltató. Az ilyen eszköz bizonyító ereje csekély.

3. Munkavállaló elbocsátása szabályszegés, fegyelmezetlen munkavégzés miatt.

3.1 A Munkáltató határozza meg a munkavégzésre vonatkozó szabályokat.
3.2 A szabályokat hozza a Munkavállaló tudomására, oktassa őket, tegye elérhetővé írásos formában és ellenőrizze a szabályok elsajátításának megfelelőségét.
3.3 Legyen igazolható, hogy a Munkavállaló az ismertetett szabályokat megismerte, megértette és azokat a munkája során kötelező érvényűnek tekintette.
3.4 A Munkáltató ellenőrizze a szabályok gyakorlati alkalmazását. Az ellenőrzés megtörténtét legyen képes igazolni.
3.5 A Munkavállaló ellenőrzését törvényes kereteken belül végezze és az ellenőrzések rendjét ismertesse a Munkavállalókkal. Kerülje videó kamera, kémprogramok vagy lehallgatás alkalmazását.

Ne essen abba csapdába, hogy kivételez egyes dolgozókkal, különösen vezetőkkel, azok rokonaival, barátaival. Ezek után az objektivitás és szavahihetőség megkérdőjelezhető. Ha évekig húzza-halasztja a fegyelmezést és elbocsátást a Munkavállaló a már kialakult és megtűrt gyakorlatra fog hivatkozni.

4. Az üzembe betévedt látogatóval történt munkabaleset.

4.1 Kockázatértékelés.
4.2 Szabályok hozatala a munkavégzés hatókörében tartózkodókra vonatkozóan.
4.3 A szabályok ismertetése a látogatókkal.
4.4 Egyéni védőeszköz juttatás a látogatóknak, kivétel nélkül, amennyiben szükséges (az egyéni védőeszköz juttatása néhány higiéniai kérdést is felvet).
4.5 Kísérő biztosítása, a látogató sehol se maradjon egyedül, ne lépjen be olyan helyre, ahol nem garantálható a biztonsága.
4.6 Mentés, menekülés, elsősegélynyújtás feltételeinek biztosítása.

A látogatók nevét, létszámát, tartózkodási helyét, kísérőjét érdemes ismerni. Például egy kiürítésnél jó tudni, hogy hány látogatót és név szerint kit kell a gyülekező helyre várni.

Ez csak néhány példa, a felsorolt feladatok részletezhetők és nem teljes körűek. Látható, hogy egy védőeszköz juttatás megszervezése is milyen nehézségekkel és buktatókkal jár, nem egyszerű a Munkáltató feladata. A kialakított szabályok ráadásul folyamatos felülvizsgálatra, átalakításra és fejlesztésre szorulnak, nincs tökéletes rendszer.

De mégis mit tegyen a Munkáltató?

Néhány javaslat:

1. Következetesen vonja be az egyes vezetőket, egészen csoportvezetői szintig a biztonságot érintő feladatokba. A munka-, tűz- és környezetvédelem nem „egyszereplős játék”. Semmilyen gazdálkodó vagy termelő tevékenység nem az.

2. Határozza meg egyértelműen a vezetők felelősségét és ezzel együtt cselekvési és hatáskörét is. Például egy műszakvezető legyen tudatában annak, hogy éjszaka, a termelési igazgató vagy az ügyvezető távollétében Ő az első számú felelős mindenért (vagyonvédelem, anyaggazdálkodás, munkahelyi fegyelem, tűzvédelem, munkavédelem stb.), de rendelkezésére állnak a megfelelő eszközök is, hogy megfeleljen ennek a feladatnak.

3. Kommunikáljon a dolgozóival, minden a dolgozókat és a munkavégzésüket érintő döntést ismertessen, tegye elérhetővé a munkavégzésre vonatkozó szabályokat, jogi előírásokat. A Munka Törvénykönyve és a Munkavédelmi Törvény nyomtatott formában legyen elérhető a dolgozók részére. Ezekről a jogszabályokról nagyszerű értelmező könyvek születnek, érdemes ezeket kifüggeszteni a munkahelyeken.

4. Ha a fegyelmi szabályozó eszközöket választ ne kivételezzen, ne mutassa a részrehajlás vkumentumokkal (szabályzatok, tájékoztatók, oktatási jegyzőkönyvek, munkaköri leírások, fegyelmi nyilvántartás stb.) és tanúkkal, hogy a jogszabályok keretén belül mindent megtett egy baleset, káreset, szabálysértés megelőzése és elkerülése érdekében.

A legnehezebb része: igazolni, megfelelő dokumentumokkal (szabályzatok, tájékoztatók, oktatási jegyzőkönyvek, munkaköri leírások, fegyelmi nyilvántartás stb.) és tanúkkal, hogy a jogszabályok keretén belül mindent megtett egy baleset, káreset, szabálysértés megelőzése és elkerülése érdekében.

Egy környezet-, munka- és tűzvédelemmel foglalkozó embernek, aki a szakmát kezdetektől fogva az ISO 9001, ISO 14001, OHSAS 18001 irányelveivel és követelményeivel együtt tanulta és valahol ezeknek a szabványoknak megfelelő (na jó, inkább csak a két utóbbi) irányítási rendszerek építésével (tanácsadással) foglalkozik saját maga ellen szóló sorok ezek.

A fenti (és egyéb szabványok szerinti) irányítási rendszerek bizonyos része egyszerűen „fantomizált”, csak papíron létezik, külsős cég/tanácsadó csinálta és eladta, vagy a cégen belül néhány nem túl szerencsés, ezzel megbízott kolléga (akiknek a munkáját a többiek semmibe veszik és rettegnek a következő audit időpontjától) hozta kínkeservesen össze.

Vajon milyen alapon írok le ilyet?

A következő tapasztalatok alapján:

1. Tanúsított minőségirányítási rendszert működtető, magasan képzett (papíron) mérnököket foglalkoztató, géptervező, gyártó cégnek fogalma sincsen a rá vonatkozó jogi követelményekről, különösen a gépbiztonságot illetően. Fel is vannak háborodva, ha én konkrét jogszabály-hivatkozással jelzem a hiányosságokat nekik.

2. ISO 9002 – es rendszert működtető és büszkén hirdető városi kórházban a Nagymamám felvételi napján az ambuláns lap kitöltésére Nagynéném képes csak, ráadásul a nővérek hagyják neki, hogy ezt megcsinálja. (korábban orvosírnok volt persze)

3. Bevásárló centrumban a húsáruk között válogatva és kiválasztva a nekem tetsző terméket, barátom (aki a terméket gyártó cégnél dolgozik, pontosabban már csak dolgozott) rám szól: „Ebből jobb, ha nem veszel, mert az eltarthatósági dátumot átcímkéztük.”

4. Egyre gyakrabban hallok élelmiszerbiztonsági botrányokról amikbe nem csak kisnevű cégek keverednek bele.

5. Egy tréningen, más vállalatnál dolgozó kollégám panaszkodik milyen nehéz a MEBIR bevezetése: „A tanácsadó fickó csak a saját dokumentumaihoz ragaszkodik, nincs benne semmi rugalmasság. Elkészített egy sablont és nyomja le a torkunkon.” Természetesen sikeres volt az audit.

6. Másik kollégám ezt mondja: „Nálunk is van MEBIR, külsőssel csináltattuk, mi csak megálltunk a háttérben, nem szóltunk egy szót se. Nem is tanúsíttatjuk újra.”

7. Harmadik, tanácsadóként dolgozó, kollégám ezt panaszolja, hogy „Van olyan tanúsító cég, amelyik csak akkor hajlandó szerződést kötni az ügyféllel, ha kizárólag az ő emberei készítik fel a vállalatot az auditra.”

8. Negyedik kolléga: Egy beszállítói auditom során, az auditált terület munkavédelmi megbízottja öt éves kockázatértékelést mutatott be, ami nem is tartalmazta azt a munkafolyamatot amit ellenőriztem. „Természetesen” jó nevű cég készítette a kockázatértékelést, bár ha én munkavédelmi felügyelő vagyok azonnal leállítottam volna a megtekintett munkát. Az is „természetes”, hogy munkavédelmi felügyelő soha nem látogatja meg őket és a tisztelt beszállítónak a mai napig van szerződése az általam képviselt céggel.

9. Szomorú tapasztalat, hogy a környezet-, munka-, tűzvédelmi, minőségirányítási feladatokat a vállalatok vezetői nem értik (nem is érdekli őket a téma), rábízzák azokat az illetékes vezetőre/vezetőkre. Sajnos ez személyes tapasztalat is.

10. A hatóságokat, munkavédelmi, környezetvédelmi felügyelőket egyáltalán nem hatja, meg ha a cégnél tanúsított KIR vagy MEBIR van.

Érdemes elolvasni az alábbi linken található dokumentum 18. oldalán írottakat, a címe „Renitens levél a szakmának”:

http://www.quality-mmt.hu/portal_mmt/magyar/cikkek/21/02_05_mm.doc

Az nyilvánvaló, hogy egy minőségirányítási rendszer léte nem garancia a vállalat folyamatainak tökéletes működésére és így a teljes jogszabályi megfelelőségre sem. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy ma a minőségügyi tanácsadás és szolgáltatás szinte „iparszerűen” működik.

És ez különösen igaz a környezet-, munka- és tűzvédelem területére, és itt figyelembe kell venni, hogy a KIR és MEBIR által meghatározott kereteket kevesen követik (a környezetvédelem talán kivétel) a saját módjukon, saját szájuk íze szerint.

És az eredmény ugyanígy lehet „fantomizált”. Mert bizony ISO, OHSAS, mindenféle hókuszpókusz és guruduma nélkül is elborzasztó teljesítmények vannak ezen a szakterületen.

A minőségirányítástól, mindenféle rendszertől és tanúsítványtól elvonatkoztatva hány olyan munkavédelmi szabályzat van, ahol annak írója csak a fejlécet illetve a címet cseréli és a környéken 50 km – es körzetben legalább húsz cég van, akiknél ugyanez az iromány a legfőbb munkabiztonságot szabályozó dokumentum?

Hány olyan eladott szabályozó irat van egy városon belül, különböző telephelyeken, ahol még a gépelési és helyesírási hibák is ugyanazok?

Hány tanácsadó, konzulens „görgeti maga előtt” a már évek óta elkészített papírjait?

És hány olyan szabályzat van, akit senki nem ismer és (szegény munka-, tűz-, környezetvédelmi felelősön kívül) a kutyát nem érdeklik?

És hány helyen izzad vért a munkavédelmis, saját józan paraszti eszét használva, lelkiismeretesen mindenre odafigyelve támogatottság, elismerés és eredmény nélkül?

Hogy a cégek hány százalékánál van „fantomizált” környezet-, munka- és tűzvédelem? Hány olyan „alibi” belső szabályzat van, amelyekkel a munkáltató írásban határozza meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés módját és követelményeit?

Jelen blog nem erről szól, nem kívánok az ehhez hasonló „gyakorlat” ellen szólni, hanem szót emelek inkább a fenntartható, folyamatos fejlődés, az elkötelezett környezet-, munka- és tűzvédelem, az átlátható és ésszerű irányítási rendszerek érdekében és mellett.